Tenyésztési szabályzat

Tenyésztési Szabályzat
 
Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete
 
2013
 
A Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesületének mint elismert tenyésztő szervezetnek a hazai angol telivér fajtában a tenyésztési célkitűzéseit a következők határozzák meg:
 
  • az angol telivér fajta fenntartása Magyarországon, melynek keretében

- ellátja az angol telivér lovak nemzetközi elismeréssel rendelkező törzskönyvi nyilvántartása (Magyar Méneskönyv) vezetésének feladatait,

- javítani kívánja az angol telivér állomány genetikai minőségét, sajátteljesítmény-vizsgálati és ivadékteljesítmény-vizsgálati adatfeldolgozásokat készít,

- genetikai és szelekciós eszközök alkalmazása mellett különös figyelmet fordít a régi hazai, magyar kancacsaládok regenerálására és a nagy genetikai értéket képviselő import kancacsaládok elterjesztésére,

- a tenyésztőkkel való együttműködéssel, konzultációval, szaktanácsadással a tenyésztéstechnikai módszereket, a tartási, takarmányozási, csikónevelési, és állategészségügyi munkát is javítani szándékozik,

- javítani kíván a hazai galoppversenysport jelenlegi színvonalán, célul tűzve ki maga elé azt, hogy a tenyésztés teljesítményvizsgálata – a galoppversenysport minden tekintetben ellássa a fajtában a sajátteljesítmény-vizsgálattal és az ivadékvizsgálattal szemben támasztott követelményeket és elérje a térség államaiban működő galoppversenyzés színvonalát. 

  • informatikai fejlesztésekkel segíti az angol telivér lófajta iránt érdeklődők aktuális információkhoz jutását,
  • fenntartja és fejleszti az angol telivér lófajta tenyésztéséhez szükséges nemzetközi kapcsolatokat,
  • ellátja a tenyésztési hatóság által előírt feladatokat.
  •  

Az angol telivér fajtában a fő tenyésztési célok:

  • nemzetközi szintű versenyek nyerését lehetővé tevő teljesítőképesség,
  • a versenyekben történő teljesítményvizsgálatra való alkalmasság,
  • a fajtára jellemző korai versenyérettség,
  • a tartós versenyteljesítmény nyújtására való alkalmasság,
  • szilárd, kifogástalan, korrekt küllemi felépítettség,
  • a versenyekben való kipróbálás szempontjából optimális vérmérséklet, kezelhetőség, idomításra alkalmasság,
  • a fajtára jellemző optimális ivarérettség,
  • jó reprodukciós képesség,
  • optimális örökítő képesség,
  • jó takarmányértékesítő képesség.

 

 

A Tenyésztési Szabályzat célja

 

A Tenyésztési Szabályzat magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyek elvégzése szükséges ahhoz, hogy az Egyesület által meghatározott tenyészcél elérhetővé váljék. 

 

A Tenyésztési Szabályzatban kerülnek lefektetésre mindazok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a tenyészcél elérése szempontjából szükségesen alkalmazott tenyésztési, nyilvántartási rendet. 

 

A Tenyésztési Szabályzat összefoglalja a rendszerezett, egyesületi munka keretei között folyó hazai angol telivér tenyésztés és törzskönyvezés főbb munkafolyamatait, a tenyésztési cél megvalósítására irányuló tenyésztési programot, és a tenyésztési programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését.

 

A Tenyésztési Szabályzat mellékletét képezi az angol telivér lovak törzskönyvezési szabályzata (a továbbiakban: Törzskönyvezési Szabályzat), amely a Magyar Méneskönyvbe kerülés és nyilvántartás szabályrendszerét részletesen előírja. A Törzskönyvezési Szabályzatot az Egyesület Magyar Méneskönyv vezetése dolgozza ki a nemzetközi előírások alapján, és a tenyésztési hatóság hagyja jóvá. A Törzskönyvezési Szabályzat az ISBC (International Stud Book Committee) előírásainak figyelembe vételével készül és az ISBC jóváhagyásával válik nemzetközileg elfogadottá, ezért a módosítása is csak az ISBC jóváhagyásával lehetséges.

 

Az Egyesület tenyésztési munkájában csak azon természetes és jogi személyek vehetnek részt, akik a Tenyésztési Szabályzatot a belépési nyilatkozat aláírásával elfogadják.

 

A Tenyésztési Szabályzatot az Egyesület Elnöksége dolgozza ki és a Közgyűlés fogadja el.

 

Alkalmazott módszerek

I. A tenyésztési program, a tenyésztés rendje

 

a./ A fedezőmének használatának rendje

Az angol telivér fajtában csak azok a fedezőmének állíthatók tenyésztésbe, amelyek számára az Egyesület fedeztetési engedélyt adott, megfelelve a Törzskönyvezési Szabályzatban foglalt előírásoknak.

A fedeztetési engedélyek évenként kerülnek kiadásra, egy tenyésztési évre szólnak. Az angol telivér fajtában a tenyésztésbe állításra kerülő mének részére a mének tulajdonosainak vagy bérlőinek a fedeztetési engedélyt az Egyesülettől írásban kell kérni.

A fedeztetési engedély kérelemnek az alábbi – a nevezett ménre vonatkozó – adatokat kell tartalmaznia:

a mén nevét, esetlegesen korábbi nevét zárójelben feltüntetve, születési évét, színét, apját, anyját, tenyésztőjét, tulajdonosát vagy bérlőjét, azt, hogy a mén a nevezett tenyészévben hol kerül felállításra, a mén kezelőjének postacímét. 

A fedeztetési engedély kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 1-ig kell írásban benyújtani az Egyesület részére.

A fenti időpontig beérkezett fedeztetési engedély kérelmeket a tenyésztésvezető az Egyesület Elnöksége felé felterjeszti jóváhagyás céljából. A fedeztetési engedélyt kapott ménekről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) az Egyesület tenyésztésvezetője köteles tájékoztatni és azok számára – amennyiben még nem rendelkeznek törzskönyvi számmal – a NÉBIH-tól törzskönyvi számot köteles kérni. Törzskönyvi szám nélkül fedezőmént tenyésztésbe állítani tilos!

A fedeztetési engedéllyel rendelkező mének névsorát az Egyesület legkésőbb a tárgyév február 10-ig köteles az Egyesületi tagság felé írásban megküldeni.

A fajtában újbeosztásra kerülő mének részére az Egyesület Elnöksége évenként a tárgyévet megelőző szeptember 15. után előre meghirdetett nyilvános tenyészszemlét köteles tartani, ahol az újbeosztású mének elővezetésre kerülnek és a Tenyésztési Szabályzat által meghatározott alábbi pontozásos rendszer alapján minősítésre kerülnek.

A bírálatot a következő mutatók szerint kell elvégezni:

•  származás,

•  versenyeredmények,

•  fajta és nemi jelleg,

•  a konstitúció minősége,

•  a mozgás ruganyossága és lendülete,

•  összbenyomás és fejlettség.

A mutatók értékelése a 10-es rendszerben egész számokkal történik (1 = nagyon rossz, 2 = rossz, 3 = meglehetősen rossz, 4 = elégséges, 5 = közepes, 6 = kielégítő, 7 = meglehetősen jó, 8 = jó, 9 = nagyon jó, 10 = kiváló).

Az egyes mutatók osztályzatából egy átlagosztályzat kerül kiszámításra.

A fedeztetési engedély kiadás elbírálása során kizáró okként csak az örökletes genetikai betegség megállapítása, vagy a Törzskönyvezési Szabályzatban foglalt előírásoknak történő nem megfelelés szolgál.   

Az Egyesület a méneket évente BLUP módszer alkalmazásával minősíti.

Ezzel az intézkedéssel az Egyesület eleget tesz a nemzetközi előírásoknak, miszerint minden a fajtába tartozó, öröklődő genetikai betegségektől mentes mén fedeztetési engedélyt kaphat, a minősítéssel azonban szabályozni kívánja a fajta genetikai fejlesztését.

A Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete által kiadott fedeztetési engedélyek kizárólag az Egyesületen belül működő, nemzetközileg elismert független Magyar Méneskönyv vezetése által nyilvántartott tenyészkancák fedeztetésére jogosítanak.

A fedezőmének, illetve kancafedeztetések nyilvántartása és a törzskönyvezési munka az Egyesület közgyűlése által elfogadott, a tenyésztési hatóság által jóváhagyott és az ISBC elismerési feltételeinek megfelelő Törzskönyvezési Szabályzat előírásai szerint történik. 

A Törzskönyvezési Szabályzat előírásainak megszegése esetén a szóban forgó mén fedeztetési engedélyét az Egyesületnek akár év közben is jogában áll visszavonni, amelyről a tenyésztési hatóságot értesíti. 

 

b./ Tenyészértékbecslés 

 

A tenyészértékbecslést minden évben a teljesítményvizsgálatok eredményei alapján az állattenyésztési tudományok módszereivel, a tenyésztési hatóság megbízásával, az Egyesület elvégzi, ill. elvégezteti. Az értékelést a versenyben futott lovakra, az anyakancákra és a fedezőménekre is el kell végezni. A tenyészértékbecslés eredményei alapján a teljesítményvizsgálat alatt álló tenyészállatokat, valamint az anyakancákat és a fedezőméneket rangsorolják.

Az ivadékkal rendelkező anyakancák és fedezőmének rangsoráról külön lista készül.

Angol telivér tenyészkanca, illetve tenyészmén:

a Magyar Méneskönyvben, illetve az ISBC által elismert méneskönyvben regisztrált angol telivér fajtájú ló, amely életkorától függetlenül a saját, illetve a rokonai teljesítménye alapján becsült tenyészértékkel rendelkezik, vagy részére tenyészérték számolható.

Anyakanca:   legalább egy ivadékkal rendelkező tenyészkanca.

Fedezőmén:   kancafedeztetési engedéllyel rendelkező tenyészmén.

Minősített angol telivér tenyészkanca, illetve tenyészmén:

az Egyesület által számszerűen minősített, vagy osztályba sorolt, vagy rangsorolt tenyészkanca/tenyészmén.

 

c./ A fedeztetés rendje 

 

A javasolt kancafedeztetési idény február 15-től június 30-ig tart, tekintettel a lovak élettani sajátosságaira, továbbá a teljesítményvizsgálatok során alkalmazott kormeghatározásra.

A kancafedeztetések nyilvántartása során a Törzskönyvezési Szabályzat szerint kell eljárni. A Magyar Méneskönyv vezetése a nyilvántartási feladatai végzését a javasolt kancafedeztetési idénynek megfelelően ütemezi.

A kancafedeztetések során mindenkor a fedezőmének és tenyészkancák tartására, valamint a kancafedeztetésre vonatkozó hatályos állategészségügyi szabályok szerint kell eljárni.

Angol telivér fajtában a mesterséges termékenyítés bármely fajtája, az embrióátültetés, illetve minden egyéb genetikai manipuláció alkalmazása tilos! 

 

d./ Ellésbejelentés

A tenyésztőnek a megszületett csikót a Magyar Méneskönyv Vezetése által erre a célra rendszeresített tenyészeredmény-bejelentő/ellésbejelentő lapon, elektronikus úton vagy telefonon kell bejelenteni, az ellést követő 8 (nyolc) napon belül a Magyar Méneskönyv vezetése felé, a Törzskönyvezési Szabályzatban előírtaknak megfelelően A határidőre be nem jelentett csikók azonosítási díja a külön eljárás költségével növekszik.

 

e./ Csikómegjelölés

A Magyar Méneskönyv vezetése kizárólag csak azokat a csikókat veszi nyilvántartásba, amelyek esetében a tenyésztő a törzskönyvezéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeknek maradéktalanul és időben eleget tett.

A Magyarországon született angol telivér csikók jelölése teljeskörűen elektronikus transzponderrel történik. A tenyésztő külön kérelme esetében az angol telivér csikók másodlagos jelölésként tűz által felhevített sütővassal bélyegezhetők a következők szerint: a nyereghely bal oldalán a fajtajel (szárnyas lófej), alatta a születési év utolsó számjegye, a nyereghely jobb oldalán a csikónyilvántartás évente 1-gyel kezdődő folyószáma. A bélyegzés elvégzésére kizárólag a Magyar Méneskönyv vezetése jogosult.

A felhasznált elektronikus jelölőeszköz:

Az 504/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk (2) b) pontja szerinti transzponder, amely megfelel az ISO 11784 szabványnak és HDX vagy FDX-B technológiát alkalmaz, valamint ISO 11785 szabvánnyal kompatibilis leolvasó készülék segítségével olvasható.

A beszerzésre kerülő transzponder által tárolt kód utolsó 15 – leolvasható – számjegyének felépítése:

1-3. számjegy: az országkód

4-5. számjegy: a ló faj kódja

6-15. számjegy: egyedi azonosító kód

A transzponderek beszerzésének, nyilvántartásba vételének, a tenyésztő részére történő eljuttatásának rendje:

Az angol telivér lovak jelölésére szolgáló transzponderek útját a gyártótól a beültetésig dokumentálni kell a Törzskönyvezési Szabályzatban előírt módon.

A kizárólag magyarországi törzskönyvezésű angol telivérek jelölésére használható transzponderek beszerzése, nyilvántartása, tenyésztő részére történő eljuttatása, és a megjelölt csikók törzskönyvi nyilvántartásba vétele az alábbi rendben történik:

Az MGVTE megrendeli és megvásárolja a szabályzatnak megfelelő transzpondereket. A transzpondereket az MGVTE készletnyilvántartásba veszi, továbbá a tenyésztési hatóság felé bejelenti a felhasználni kívánt transzponderek sorszámát.

A Magyar Méneskönyv törzskönyvezési eljárásának rendjébe illeszkedve a M.M. vezetése megszervezi a bejelentett angol telivér csikó helyszíni azonosítását.

A Magyar Méneskönyv vezetése a transzpondert a csikó helyszíni azonosítása alkalmával szállítja a tenyésztő részére. A tenyésztő köteles gondoskodni a transzponder helyszínen történő szakszerű beültetéséről (egyidejűleg a származásellenőrzéshez szükséges vérminta vételével).

A csikók jelölésére és nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat a Törzskönyvezési Szabályzat tartalmazza.

 

II. Törzskönyvezés

 

 

a./ Nyilvántartásba vétel, törzskönyvi regisztráció

Az angol telivér lófajtában a törzskönyvi nyilvántartást a Magyar Méneskönyv vezetése végzi az Egyesület keretein belül.

A Magyar Méneskönyv vezetése minden törzskönyvi regisztrációt a Törzskönyvezési Szabályzatban foglaltak szerint végez el.

 

b./ Névadás

Az angol telivér lovak névadása nemzetközi – és egyben hazai – szabályait részletesen a Törzskönyvezési Szabályzat tartalmazza.

 

c./ A tenyésztési adatok felvitele a tenyésztési adatbázisba, a központi adatbázissal történő adatkapcsolatok

Az Egyesület a feladatai ellátására adatbázist hoz létre. Az adatbázis kiépítése során törekszik a partner szervezetekkel való szakmai együttműködésre (tenyésztési hatóság, teljesítményvizsgáló szervezet).

Bármely szervezet adatbázisával létesített együttműködés során biztosítani kell, hogy a Magyar Méneskönyv vezetése által rögzített adatokat csak a Magyar Méneskönyv vezetése módosíthassa.

Az Egyesület keretében működő Magyar Méneskönyv vezetése minden angol telivérnek minősülő lovat a tulajdonosának kérelmére nyilvántartásba vesz, a Törzskönyvezési Szabályzatban meghatározott eljárás szerint.

Bármely törzskönyvi nyilvántartási szolgáltatás elvégzése független attól, hogy az angol telivér ló tulajdonosa tagja-e az Egyesületnek vagy nem, abban az esetben, ha a tulajdonos a Törzskönyvezési Szabályzatban foglalt előírásokat teljesítette.

A tenyészértékbecslési adatfeldolgozás során a Magyar Méneskönyvben nyilvántartott minden ló összes származási kapcsolatát és regisztrált eredményét figyelembe kell venni, a tenyészértéket minden lóra meg kell állapítani. A feldolgozásból lovakat kihagyni nem szabad, mert az az eredmények torzulását eredményezi.

A hatályos jogszabályok értelmében az Egyesület a tenyésztési hatóság központi adatbázisába adatot szolgáltat. A tenyésztési hatóság a központi adatbázisba történő szakszerű adatszolgáltatás érdekében gondoskodik arról, hogy a Magyar Méneskönyv részére, annak elismert Törzskönyvezési Szabályzatában foglalt feladatai ellátása érdekében, a központi adatbázis hozzáféréséhez a szükséges jogosultságokat megadja.

A tenyésztési hatósággal való adatkapcsolat működtetése során az Egyesület az alábbiak szerint jár el:

Az angol telivér lovak azonosító kódjának képzése:

Tekintettel arra, hogy a Tenyésztési Szabályzat lehetőséget teremt a bélyegzés másodlagos jelölésként történő fakultatív alkalmazására, továbbá arra, hogy a központi számítógépes lónyilvántartási rendszer a „HUN K/M AT_ _ _ _ _ 0000” formátumú (hagyományos) azonosítót képes jelenleg kezelni, a hagyományos azonosító megtartása mellett kell az 504/2008/EK bizottsági rendeletnek megfelelő UELN életszámot képezni az alábbiak szerint.

Az UELN azonosító szám képzése minden esetben az elsődleges elektronikus jelölőeszköz, a transzponder kódjának felhasználásával történik a következőképp:

1-3. számjegy: 348 (Magyarország hivatalos ISO országkódja)

4-6. számjegy: 1AT (versenyfélvérek esetében 1VF), ahol az 1 a központi OLIR adatbázisra, az AT, illetve VF pedig a fajta méneskönyvére utal.

7-15. számjegy: a 15 számjegyű transzponder kód utolsó 9 karaktere, egyedi lóazonosítója.

A hagyományos azonosító szám képzése annak megfelelően történik, hogy a csikót másodlagos módon bélyegzéssel ellátták-e vagy sem:

Bélyegzés nélküli csikó esetében a transzponder kód felhasználásával a következőképp:

1-3. számjegy: HUN

4. számjegy: K vagy M a csikó nemétől függően (kanca/mén vagy herélt)

5-6. számjegy: AT vagy VF (ahol AT az angol telivér fajtát, VF a versenyfélvér fajtát jelöli)

7-8. számjegy: a születési év utolsó két számjegye

9-15. számjegy: a beültetett, 15 jegyű transzponderkód utolsó 7 számjegye

Bélyegzéssel is rendelkező csikó esetében a bélyegzés felhasználásával a következőképp:

1-3. számjegy: HUN

4. számjegy: K vagy M a csikó nemétől függően (kanca/mén vagy herélt)

5-6. számjegy: AT vagy VF (ahol AT az angol telivér fajtát, VF a versenyfélvér fajtát jelöli)

7-8. számjegy: a születési év utolsó két számjegye

9-11. számjegy: a csikóra bélyegzett csikószám az elején 0-kkal kiegészítve 3 számjegyűvé

12-15. számejegy: 0000 („kitöltő” karakterek, ahol az utolsó számjegy a nyilvántartás technikai megvalósítása érdekében módosítható – pl. 2-re, amennyiben véletlenszerű duplikált bélyegzés történt)

Import lovak azonosítójának képzése:

A hagyományos importazonosító képzésének megtartása addig szükséges, ameddig az országos számítógépes nyilvántartási rendszer, az OLIR az UELN azonosítóra történő kizárólagos áttérést nem tudja kezelni.

A hagyományos importazonosító képzése a következőképp történik:

1-3. számjegy: HUN

4. számjegy: K vagy M a csikó nemétől függően (kanca/mén vagy herélt)

5-6. számjegy: IM (az import tényére utal)

7-8. számjegy: a születési év utolsó két számjegye

9-11. számjegy: a behozott ló nyilvántartási sorszáma naptári évenként 500-zal kezdődően, emelkedő számsorban

12-15. számjegy: a regisztrált ló behozatalának évszáma

A lóútlevele alapján szabályos UELN azonosító számmal rendelkező import lovat az eredeti UELN számával kell nyilvántartásba venni (kiadva a hagyományos magyarországi import azonosítót is).

A hivatalos UELN számot nem alkalmazó országból importált angol telivér lónak az egyéb „idegen azonosító”-ját nyilvántartásba kell venni, a hagyományos magyarországi import azonosító kiadása mellett. Az UELN számra történő kizárólagos átállás érdekében számukra hazai UELN számot képezünk, így biztosítjuk, hogy a nyilvántartásunkon keresztül az érdeklődő az eredeti adatbázisra rátalálhasson.

 

Fedeztetési nyilvántartások elvégzése

Az Egyesület az általa engedélyezett, saját és a központi adatbázisban nyilvántartott fedezőménekre a tenyésztési hatóságtól törzskönyvi számot kér. A tárgyévben engedélyezett fedezőmének listáját az Egyesület a központi adatbázisba a fedeztetési idény kezdetéig feladja, annak változását folyamatosan módosítja.

Az Egyesület az engedélyezett fedezőmének felállítási helyéről (kancafedeztetési állomások) nyilvántartást vezet, amely adatokat a tenyésztési hatóság központi adatbázisába feladja, azok változását folyamatosan módosítja.

A hatályos jogszabályok értelmében a kancafedeztetések nyilvántartására szolgáló jegyzőkönyvek szigorú számadású, központi adatbázisból kiállított bizonylatok. Az Egyesület Magyar Méneskönyv vezetése a Törzskönyvezési Szabályzatban foglaltak szerint az engedélyezett fedezőmének tartóival tárgyévre kötött nyilvántartási szerződés keretében a központi adatbázisba a fedeztetési jegyzőkönyv kérelmeit feladja. A tenyésztési hatóság (vagy annak megbízottja) a Magyar Méneskönyv vezetését ellátja tárgyévre és kancafedeztetési állomásra szóló fedeztetési jegyzőkönyv nyomtatványokkal.

A Magyar Méneskönyv vezetése gondoskodik a kiadott és általa a Törzskönyvezési Szabályzatban foglaltak szerint kihelyezett kancafedeztetési jegyzőkönyvek méntartók általi folyamatos, szakszerű vezetéséről, a jegyzőkönyvek határidőben történő begyűjtéséről. A M.M. vezetése a felhasznált kancafedeztetési jegyzőkönyveken szereplő fedeztetési adatokról nyilvántartást vezet, illetve az adatokat a központi adatbázisba feladja. A M.M. vezetése a központi nyilvántartás felé minden kiadott (felhasznált, üres, rontott, elveszett) kancafedeztetési jegyzőkönyv nyomtatvánnyal évente sorszám szerint elszámol.

Csikójelölési nyilvántartások elvégzése

A Törzskönyvezési Szabályzatban foglaltak szerint az Egyesület Magyar Méneskönyv vezetése a nyilvántartásában szereplő kancafedeztetések eredményeiről nyilvántartást vezet (tenyészeredmény-nyilvántartás). A M.M. vezetése nyilvántartásba veszi a külföldi elismert méneskönyvek nyilvántartásában szereplő fedeztetések Magyarországon keletkezett eredményeit is.

Az Egyesület Magyar Méneskönyv vezetése a jogszabályban előírt tartalmú, sorszámozott csikójelölési jegyzőkönyv és lódiagram nyomtatványokon veszi fel a Törzskönyvezési Szabályzatnak megfelelően bejelentett és megjelölt angol telivér csikók adatait. Az adatokról a M.M. vezetése nyilvántartást vezet, és azokat a központi adatbázisba a tenyésztési hatóság részére feladja.

A M.M. vezetése a lovak genetikai származásellenőrzésére rendszeresített nyomtatvány használatával rendeli meg a csikójelölés alkalmával gyűjtött vérminták genetikai vizsgálatát, a megszületett angol telivér csikók törzskönyvezéséhez szükséges származásellenőrzést. A tenyésztési hatóság gondoskodik a genetikai laboratóriuma által elvégzett származásellenőrzések adatainak Egyesület és központi adatbázis részére történő átadásáról.

A megjelölt és nyilvántartásba vett csikók központi adatbázisba feladott adatai hatósági ellenőrzéséről a tenyésztési hatóság gondoskodik. Az ellenőrzött és jóváhagyott adatokat a tenyésztési hatóság az Egyesület részére folyamatosan átadja, a hibás adatokat javítás céljából a Magyar Méneskönyv vezetése részére visszaküldi.

Személyes (tenyésztői, tulajdonosi) adatok nyilvántartása

A Törzskönyvezési Szabályzat értelmében az Egyesület M.M. vezetése a lovak tenyésztői, tartói, tulajdonosi adatairól köteles nyilvántartást vezetni. A M.M. vezetése a törzskönyvezési szolgáltatást kérő személyek hozzájárulása alapján veszi nyilvántartásába azok személyes adatait, és az adatokat központi adatbázis részére feladja.

Import lovak nyilvántartása, exportnyilvántartás

A Törzskönyvezési Szabályzatban foglaltak értelmében az Egyesület Magyar Méneskönyv vezetése minden, elismert külföldi méneskönyvben nyilvántartott, Magyarországra importált és bejelentett angol telivér lóról nyilvántartást vezet. Az import egyedek adatait a M.M. vezetése a tenyésztési hatóságnak bejelenti, azokat a központi adatbázis részére feladja.

A Magyar Méneskönyvben szereplő lovak külföldre történő exportjáról az Egyesület M.M. vezetése a Törzskönyvezési Szabályzatban foglaltak szerint nyilvántartást vezet. Az export adatokról a tenyésztési hatóságot az Egyesület a központi adatbázison keresztül tájékoztatja.

Egyéb változások jelentése

Az Egyesület Magyar Méneskönyv vezetése az ISBC által előírt és Törzskönyvezési Szabályzatban szereplő egyéb törzskönyvi adatról és azok változásáról (pl. elhullás, ivartalanítás) nyilvántartást vezet. A törzskönyvi adatok változásáról a tenyésztési hatóságot az Egyesület M.M. vezetése a központi adatbázison keresztül tájékoztatja.

 

d./ Lóútlevél

A hatályos jogszabályban előírt módon, a tenyésztési hatósággal együttműködve a Magyar Méneskönyv vezetése elvégzi minden Magyarországon született, a Törzskönyvezési Szabályzat előírásai szerint bejelentett egyed részére a lóútlevél kiállítását. A Lóútlevél kiállítása az 504/2008/EK rendelet és a 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően történik. A lóútlevél olyan hatósági bizonyítvány, amely az állat azonosítására, állategészségügyi forgalomképességének igazolására szolgál. A lóútlevélbe bejegyzéseket csak az arra jogosultak végezhetnek. Az Egyesület M.M. vezetése nyilvántartást vezet a nyilvántartásában szereplő egyedek lóútleveleiről.

A hatályos jogszabályban előírt módon, a tenyésztési hatósággal együttműködve a Magyar Méneskönyv Vezetése elvégzi minden Magyarországon született, a Törzskönyvezési Szabályzat előírásai szerint bejelentett egyed tulajdonosainak nyilvántartását. Az Egyesület M.M. vezetése nyilvántartást vezet a nyilvántartásában szereplő lovak tulajdonosairól.

 

e./ Kizárás a Méneskönyvből

A Magyar Méneskönyvben nyilvántartott egyed csak abban az esetben zárható ki, ha minden kétséget kizáró téves, vagy valótlan adatközlés történt. A Magyar Méneskönyv Vezetése felé történt, bizonyíthatóan szándékos valótlan adatközlés esetében a vonatkozó egyedet a méneskönyvből törölni kell, és az adatközlőt a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete kizárja tagjai sorából.

Amennyiben esetleges ellentmondás keletkezik a jelen Tenyésztési Szabályzatban foglaltak és a Törzskönyvezési Szabályzatban foglaltak között, úgy a Törzskönyvezési Szabályzatban foglaltak az irányadók.

 

III. Teljesítményvizsgálat

 

Az Egyesület szükségesnek tartja, hogy a tenyésztési programjában megfogalmazott céljainak megfelelően az angol telivér fajtában a teljesítményvizsgálatot végezze, vagy szerződéses viszonyban végeztesse, a teljesítményvizsgálat adatait értékelje és minősítse, továbbá a tenyésztési program végrehajtása esetében azokat figyelembe vegye. A Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete indokoltnak tartja, hogy az eredményes genetikai fejlődés érdekében minél szélesebb körű, hatékony teljesítményvizsgálatot végezzen vagy végeztessen lehetőség szerint a fajta minden egyedére kiterjedően.

A Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete a fajtában történő STV és ITV-t a saját teljesítményvizsgálati kódexében lefektetett elvek alapján végzi, ill. végezteti.

Az Egyesület ebben a tevékenységében is támaszkodik egyrészt a nemzetközi tenyésztő szervezetek ajánlásaira, másrészt azokra a hazai szervezetekre, amelyek a mindenkor érvényes ide vonatkozó jogszabályokban és a speciális szakmai szabályzatokban előírt követelményeknek meg tudnak felelni. Továbbá az Egyesülettel hajlandók együttműködni úgy, hogy a részükre adott megbízás alapján az Egyesületnek a Vidékfejlesztési Minisztériummal, vagy a Minisztérium által kijelölt ellenőrző szervezettel egyeztetett szakmai előírásai szerint elvégzik, a megbízásban részletezett feladatokat.

A vizsgálatokat a vonatkozó szabályzatokban részletezett módon, a következő főbb elvek érvényesülésével kell végezni:

•  e program keretében vizsgálni kell az angol telivér mindazon egyedeit, amelyek vizsgálatát az Egyesület kéri,

•  a vizsgálat kiterjed az egyedek tenyésztési és versenyzési tulajdonságainak feljegyzésére, ill. mérésre a vonatkozó szabályzatokban előírt részletességgel és gyakorisággal,

•  a vizsgálatokat annak a szervezetnek az alkalmazottai végezhetik, akiket az Egyesület e feladat ellátására alkalmasnak ítél és a munka elvégzésével megbíz,

•  az angol telivér fajta teljesítményvizsgálatának részletes szabályait a GVSZ tartalmazza.

•  A GVSZ előírásaival összhangban az Egyesület különösen fontosnak tartja:

- a hazai tenyésztés védelmét szolgáló teljesítményvizsgálat kialakítását, gyakorlati alkalmazását és annak ellenőrzését, évenkénti felülvizsgálatát,

vizsgálati évnek a galoppverseny évadot kell tekinteni a hivatalos Galopp Verseny Naptárban közzétett versenynapok számának figyelembevételével.

 

IV. Egyéb, a tenyésztési programmal összefüggő tevékenységek

 

 

a./ Fedezőmén előállítási program

A fedezőmén előállítás az Egyesület tenyésztési programjának fontos eleme.

Az Egyesületnek számolnia kell azzal, hogy a tenyésztési program céljaival minden tekintetben egyező fedezőmén előállítása csak egy jól működő integráció keretei között lehetséges. Az integrációban egyenlő felelősséggel és kölcsönös előnyök érvényesítésével vesznek részt az egyesületi tagok és a teljesítményvizsgálattal megbízott intézmény. Ebben az együttműködésben résztvevők közül csak az Egyesületnek nincs közvetlen anyagi érdekeltsége – ugyanakkor az angol telivér fajta tenyésztésével megbízott – kézenfekvő, hogy az utódellenőrzésben, a galoppversenyzésben irányító és koordináló feladatot lásson el, tevékenyen közreműködjön a versenyzési rendszer kialakításában, különösen a versenyszervezői feladatok segítése tekintetében. A galoppversenyzés rendszerét mint a hazai angol telivér tenyésztés utódellenőrzését folyamatosan figyelemmel kísérje és ellenőrizze, hogy az összhangban működik-e a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesületének Tenyésztési Szabályzatában lefektetett elvekkel.

Az Egyesület ilyen elvi alapon állva támaszkodik egyrészt az ide vonatkozó nemzetközi és hazai gyakorlat nyújtotta gazdag tapasztalatokra, másrészt a fejlett genetikai bázissal rendelkező országok nyújtotta lehetőségek ésszerű kihasználására.

Az angol telivér fajta minőségi javításában meghatározó a fedezőmén előállítási program illetve annak gyakorlati megvalósítása.

Minden angol telivér versenyló az Egyesület teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési rendszerének része, együttesen alkotják a tenyésztési rendszer alapját. Az angol telivér lófajtában a nemzetközi szabályoknak megfelelően minden a fajtához tartozó méncsikó fedezőménné válhat, ezért törekedni kell minden mén teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének elvégzésére.

Az Egyesület a mének minősítésével javítja a tenyésztők informáltságát, és ezzel segíti a munkájukat. 

A tenyészmének minősítése az alábbi szempontok értékelése szerint történik:

•  a származás elemzése, a ménvonal tekintetében,

•  a kancacsalád elemzése,

•  a küllemi bírálaton elért eredmény,

•  a sajátteljesítmény-vizsgálaton elért eredmény,

  • az ivadékvizsgálaton elért eredmény.

A fenti szempontok szerinti értékelések egymástól független eredményt adnak, azok számszerűen nem összegezhetők. A tenyésztő dönti el, hogy az egyes eredményeket milyen súllyal veszi figyelembe a párosítás során.

 

b./ A fajta népszerűsítése

Az Egyesület tagjai kötelesek az általuk tenyésztett, tulajdonukban vagy bérletükben lévő lovak tartási, takarmányozási, és trenírozási körülményeivel példát mutatni minden lótenyésztő vagy érdeklődő felé.

Az Egyesületben kialakításra kerülő adatbázis egy új információs rendszerben népszerűsíti az angol telivért, mint versenylovat:

•  széles körben terjeszti, publikálja a telivér kipróbálását jelentő lóversenyek időpontjait, helyeit, eredményeit,

•  felhívja a figyelmet a hazai angol telivér tenyésztésre és a magyarországi galoppverseny sportra,

•  tájékoztatja a médiákat.

Mindezen túl az Egyesület a tenyésztési program szerves részének tekinti a tagok rendszeres szakmai továbbképzésének, aukcióknak szervezését, a tagság hazai és nemzetközi tenyésztő szervezetekben történő képviseletét.

 

Budapest, 2013. október 20.

 

                                                                             Magyarországi Galopp Versenyló

                                                                                      Tenyésztők Egyesülete