Tenyészértékbecslés

(A BLUP módszer)

Ha egy állatot tenyészteni akarunk, ivadékok létrehozására használjuk, akkor tudnunk kell, hogy milyen értéket képvisel, milyen minőségű ivadékokat hoz létre. A tenyészérték egy egyednek a populáció átlagához viszonyított genetikai értéke, mely a tenyészállat átörökítőképességét fejezi ki. A megállapított tenyészérték csak a vizsgált csoport viszonylatában igaz. Ezt az értéket mindig a csoport átlagához viszonyítjuk.

A lótenyésztésben rendkívül fontos a lovas- és lóversenysportok esetében egy-egy állat tenyészértékét becsülni, de talán nehezebb is, mint más állatfajoknál. Egyrészt nagy a generációs intervallum, akár 6-10 év is lehet, másrészt a reprodukciós képessége elmarad más állatfajokétól, hiszen 11 hónap a vemhességi idő, valamint a ló egy unipara (egyet ellő) állat. Magyarországon 1996 óta rögzítik a ló- és lovasversenyeken szereplő lovak adatait, eredményeit (származások, versenyeredmények).

Az angol telivértenyésztés teljesítményvizsgálata a galoppversenyeken történik. A versenyteljesítményre utaló, többnyire gyengén öröklődő tulajdonságok (pl. helyezések, nyeremény) alapján történő tenyészérték-becslésre kiváló teljesítmény nyújt a BLUP-módszer.

A BLUP-eljárás (Best Linear Unbiased Prediction) egy többismeretlenes egyenletrendszer megoldását jelentő matematikai módszer.

A BLUP módszert Henderson (1975) amerikai kutató dolgozta ki. Magyarra fordítva a "Legjobb Lineáris Torzítatlan Becslés" módszerét jelenti. Az eljárás jelentése:

Becslés alatt egy biometriai (matematikai-statisztikai) eljárást értjük, amellyel egy megközelítő értéket határozunk meg, egy ismeretlen mennyiségre vonatkozóan.

Torzítatlan vagyis, semmiféle hibát nem veszünk be a számításokba, amely az eredményt befolyásolná (+ és - irányban egyaránt).

Lineáris a becslés, ha az adatoknak csak az összeadása megengedett, illetve az előrejelzés kiszámításánál ezen kívül csak konstans mennyiségekkel történő szorzás és osztás lehetséges.

Legjobb, tehát az előrejelzett érték legpontosabb megközelítését szolgálja.

A BLUP módszer egy gyorsabb tenyésztési előrehaladást eredményez, ugyanis alkalmazásával a tenyészérték-becslés pontossága és megbízhatósága növelhető. Az eljárással különböző teljesítményvizsgálati eredmények összevonhatóak és egységesen kiértékelhetőek. 

Az eljárásnak több változata létezik. A legegyszerűbb modell az utódok adatai alapján felhasználható ezen utódok hímivarú szülei tenyészértékeinek meghatározására (apamodell). Ennek a modellnek főleg akkor volt jelentősége, amikor a számítógépes kapacitás a jelenlegitől nagymértékben elmaradt. A számítástechnika fejlődésének köszönhetően a számítási kapacitás ma már igen nagy, így napjainkban általános a családfában szereplő összes egyed tenyészértékének meghatározására, függetlenül attól, hogy van-e mérési eredményünk az összes egyedre vagy sem (egyedmodell). A BLUP eljárás ezen kívül figyelembe tudja venni az egyedekre vonatkozó ismételt mérési eredményeket (ismételhetőségi modell).

A BLUP eljárás alkalmazása esetén lehetővé válik mind a fix (például ivar, életkor), mind a véletlen (random) hatások (például egyed, talaj, lovas) számszerűsítése és a szelekciós tulajdonságok mindegyikére vonatkozó, nagy pontosságú tenyészérték kiszámítása.

A BLUP módszerrel minden tenyészállat-jelöltre egyedi tenyészérték számítható akkor is, ha az egyed még nem rendelkezik saját vizsgálati eredménnyel. Így akár a szülők, vagy az oldalági rokonok teljesítményei alapján is nagy pontossággal előre jelezhető a várható tenyészérték.

Szerző: Dr. Bokor Árpád (e-mail: arpad.bokor@freemail.hu)